Jelenlegi óra
Vecsernye – Tizenegyedik óra
Napnyugtakor hálát adunk Isten oltalmáért, és megvalljuk bűneinket az Ő irgalmában reménykedve.
Minden óra bevezetése
Az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében
az egy Isten. Ámen.
Uram, irgalmazz. Uram, irgalmazz. Uram, áldj meg. Ámen.
Dicsőség az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
MIATYÁNK
Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;
Jõjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.
A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.
És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;
És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsõség mind örökké. Ámen!
A Hálaadó ima
Adjunk hálát a jótettek alkotójának, az irgalmas Istennek, a mi Urunk, Istenünk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus Atyjának, mert oltalmazott és segített minket, megőrzött, Hozzá fogadott, könyörült rajtunk és megerősített, és elhozott bennünket e mostani óráig. Kérjük Őt, hogy őrizzen meg minket ezen a szent napon és életünk minden napján teljes békességben. A Mindenható, a mi Urunk és Istenünk.
Urunk, Istenünk, Mindenható, a mi Urunknak, Istenünknek és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak Atyja, hálát adunk Neked mindenért, minden helyzetben és minden időben, mert Te oltalmaztál, segítettél, megőrzél, Hozzád fogadtál, könyörültél rajtunk, megerősítettél és elhoztál bennünket e mostani óráig.
Ezért kérünk és esedezünk jóságodért, ó embereket szerető, add meg nekünk, hogy e szent napot és életünk minden napját teljes békében, a Te félelmedben töltsük. Minden irigységet és minden kísértést, az ördög minden cselekedetét, a gonosz emberek cselvetését, a látható és láthatatlan ellenségek felkelését vedd el rólunk és egész népedről, és e szent helyről. A hasznos és üdvös javakat pedig add meg nekünk. Mert Te adtál nekünk hatalmat, hogy kígyókon és skorpiókon és az ellenség minden erején tapossunk. És ne vígy minket kísértésbe, hanem szabadíts meg a gonosztól.
A kegyelem, az irgalmak és az emberszeretet által, mely egyszülött Fiadban, a mi Urunkban, Istenünkben és Üdvözítőnkben, Jézus Krisztusban van. Aki által a dicsőség, tisztelet, hatalom és imádás illet Téged Vele együtt és az éltető Szentlélekkel, aki Veled egyenlő, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
50. zsoltár
Asáf zsoltára.
A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztõ tûz van elõtte, s körülte erõs forgószél.
Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
Gyûjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erõsítik szövetségemet!
És az egek kijelentik az õ igazságát, mert az Isten biró. Szela.
Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égõáldozataid szüntelen elõttem vannak.
[De] nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
Mert enyém az erdõnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mezõ állatai [tudva vannak] nálam.
Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsõítesz engem.
A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimrõl, és veszed szádra az én szövetségemet?
Hiszen te gyûlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot szõ.
Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom [azokat.]
Értsétek meg ezt, ti Istent felejtõk, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
A ki hálával áldozik, az dicsõít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
Az ima kezdete
Az esti alkonyati dicséretet e nap áldott idejéből felajánlom Krisztusnak, Királyomnak és Istenemnek, és kérem Őt, hogy bocsássa meg bűneimet
116. zsoltár
Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
Mert az õ fülét felém fordítja, azért segítségül hívom õt egész életemben.
Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam.
És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!
Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
Az Úr megõrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.
Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól [és] lábamat az eséstõl:
Az Úr orczája elõtt fogok járni az élõknek földén.
Hittem, azért szóltam; [noha] igen megaláztatott valék.
Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.
Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?
A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.
Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt.
Az Úr szemei elõtt drága az õ kegyeseinek halála.
Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.
Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.
Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt,
Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!
117. zsoltár
Dicsérjétek az Urat mind, ti pogányok; magasztalják õt mind a népek!
Mert nagy az õ kegyelmessége mi hozzánk, és az Úrnak igazsága megmarad örökké. Dicsérjétek az Urat!
119. zsoltár
Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak.
Boldogok, a kik megõrzik az õ bizonyságait, [és] teljes szívbõl keresik õt.
És nem cselekesznek hamisságot; az õ útaiban járnak.
Te parancsoltad [Uram,] hogy határozataidat jól megõrizzük.
Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megõrzésére!
Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra!
Hálát adok néked tiszta szívbõl, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.
A te rendeléseidet megõrzöm; soha ne hagyj el engem!
Mi módon õrizheti meg tisztán az ifjú az õ útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?
Teljes szívbõl kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!
Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.
Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.
Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.
Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.
A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.
Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedrõl nem feledkezem el.
Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.
Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.
Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tõlem a te parancsolataidat.
Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.
Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól.
Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megõriztem a te bizonyságaidat!
Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidrõl gondolkodik.
A te bizonyságaid én gyönyörûségem, [és] én tanácsadóim.
Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint.
Útaimat elbeszéltem elõtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre!
Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról!
Sír a lelkem a keserûség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!
A hamisságnak útját távoztasd el tõlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem!
Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak elõttem.
Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni!
A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet!
Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megõrizzem azt mindvégig.
Oktass, hogy megõrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívembõl.
Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban.
Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre.
Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet.
Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged.
Fordítsd el tõlem a gyalázatot, a mitõl félek; hiszen jók a te ítéleteid.
Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által.
És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted,
Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben!
És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet!
És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké.
És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem.
És a királyok elõtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg.
És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek.
És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidrõl.
Emlékezzél meg a te szolgádnak [adott] igédrõl, a melyhez nékem reménységet adtál!
Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem.
A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtõl.
Megemlékezem a te öröktõl fogva való ítéleteidrõl Uram, és vigasztalódom.
Harag vett rajtam erõt az istentelenek miatt, a kik elhagyták a te törvényedet.
Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában.
Uram! a te nevedrõl emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet.
Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megõriztem.
Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása.
Teljes szívbõl könyörgök a te színed elõtt: könyörülj rajtam a te igéreted szerint!
Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom.
Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat.
Az istentelenek kötelei körülkerítettek engem; [de] a te törvényedrõl el nem feledkezem.
Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért.
Társok vagyok mindazoknak, a kik félnek téged, és a kik határozataidat megtartják.
A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e föld: taníts meg engem rendeléseidre!
Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint.
Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.
Minekelõtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra.
Jó vagy te és jóltevõ, taníts meg engem a te rendeléseidre.
A kevélyek hazugságot költöttek reám, [de] én teljes szívbõl megtartom a te parancsolataidat.
Kövér az õ szívök, mint a háj; de én a te törvényedben gyönyörködöm.
Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet.
A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst.
A te kezeid teremtettek és erõsítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat.
A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem.
Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem.
Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint.
Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm.
Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, [holott] én a te határozataidról gondolkodom.
Forduljanak hozzám, a kik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat!
Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek.
Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod [kivánása] miatt; a te igédben van az én reménységem.
A te beszéded [kivánása] miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem?
Noha olyanná lettem, mint a füstön levõ tömlõ; a te rendeléseidrõl el nem feledkezem.
Mennyi a te szolgádnak napja, [és] mikor tartasz ítéletet az én üldözõim felett?
Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint [élnek.]
Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem!
Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat.
A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megõrizhessem a te szádnak bizonyságait.
Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben.
Nemzedékrõl nemzedékre van a te igazságod, te erõsítetted meg a földet és áll az.
A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, a mi van, te néked szolgál.
Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörûségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban.
Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem.
Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem.
Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, [de] én a te bizonyságaidra figyelek.
Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa.
Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!
Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok.
Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim.
Elõrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra.
Minden gonosz ösvénytõl visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet.
Nem távoztam el a te ítéleteidtõl, mert te oktattál engem.
Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél [édesbb] az az én számnak!
A te határozataidból leszek értelmes, gyûlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét.
Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.
Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit.
Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint.
Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek elõtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre.
Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedrõl el nem feledkezem.
Tõrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem.
A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok.
Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha [és] mindvégig.
Az állhatatlanokat gyûlölöm, de a te törvényedet szeretem.
Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem.
Távozzatok tõlem gonoszok, hogy megõrizzem az én Istenemnek parancsolatait.
Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben.
Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen.
Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtõl elhajolnak, mert az õ álnokságuk hazugság.
Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat.
Borzad testem a tõled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtõl.
Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak!
Légy kezes a te szolgádért az õ javára, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem.
Szemeim epekednek a te szabadításod és a te igazságod beszéde után.
Cselekedjél a te szolgáddal a te kegyelmességed szerint, és a te rendeléseidre taníts meg engem!
Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat!
Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet.
Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat.
Igaznak tartom azért minden határozatodat, és a hamisságnak minden ösvényét gyûlölöm.
Csodálatosak a te bizonyságaid, azért az én lelkem megõrzi azokat.
A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, [és] oktatja az együgyûeket.
Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat.
Tekints reám és könyörülj rajtam, a miképen szoktál a te nevednek kedvelõin.
Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!
Oltalmazz meg az emberek erõszakosságától, hogy megõrizzem a te határozataidat!
A te orczádat világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg a te rendeléseidre!
Víznek folyásai erednek az én szemeimbõl azok miatt, a kik nem tartják meg a te törvényedet.
Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos.
A te bizonyságaidat igazságban és hûségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben.
Buzgóságom megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedrõl az én ellenségeim.
Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt.
Kicsiny vagyok én és megvetett, [de] a te határozataidról el nem feledkezem.
A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz.
Nyomorúság és keserûség ért engem, [de] a te parancsolataid gyönyörûségeim nékem.
A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek!
Teljes szívbõl kiáltok hozzád, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendeléseidet.
Segítségül hívlak: tarts meg engem, és megõrzöm a te bizonyságaidat.
Hajnal elõtt felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem.
Szemeim megelõzik az éjjeli õrséget, hogy a te beszédedrõl gondolkodjam.
Hallgasd meg az én szómat a te kegyelmességed szerint, Uram! Eleveníts meg a te jóvoltod szerint!
Közelgetnek [hozzám] az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtõl messze távoztak.
Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság.
Régtõl fogva tudom a te bizonyságaid felõl, hogy azokat örökké állandókká tetted.
Lásd meg az én nyomorúságomat és szabadíts meg engem; mert a te törvényedrõl nem felejtkezem el!
Te perelj peremben és ments meg; a te beszéded szerint eleveníts meg engem!
Távol van a gonoszoktól a szabadítás, mert nem törõdnek a te rendeléseiddel.
Nagy a te irgalmasságod, Uram! A te ítéletid szerint eleveníts meg engem.
Sokan vannak az én háborgatóim és üldözõim, [de] nem térek el a te bizonyságaidtól.
Láttam a hûteleneket és megundorodtam, hogy a te mondásodat meg nem tartják.
Lásd meg Uram, hogy a te határozataidat szeretem; a te kegyelmességed szerint eleveníts meg engem!
A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló.
A fejedelmek ok nélkül üldöztek engem; [de] a te igédtõl félt az én szívem.
Gyönyörködöm a te beszédedben, mint a ki nagy nyereséget talált.
A hamisságot gyûlölöm és útálom; a te törvényedet szeretem.
Naponként hétszer dicsérlek téged, a te igazságodnak ítéleteiért.
A te törvényed kedvelõinek nagy békességök van, és nincs bántódásuk.
Várom a te szabadításodat, oh Uram! és a te parancsolataidat cselekszem.
Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat, és azokat igen szeretem.
Megtartom a te határozataidat és bizonyságaidat, mert minden útam nyilván van elõtted.
Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint.
Jusson elõdbe az én imádságom; a te beszéded szerint szabadíts meg engem!
Ajkaim dicséretet zengjenek, mert megtanítasz a te rendeléseidre.
Nyelvem a te beszédedrõl énekel, mert minden parancsolatod igaz.
Legyen segítségemre a te kezed, mert a te határozataidat választottam!
Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörûségem.
Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged, és a te ítéleteid segítsenek rajtam!
Tévelygek, mint valami elveszett juh: keresd meg a te szolgádat; mert a te parancsolataidat nem felejtettem el!
120. zsoltár
Grádicsok éneke.
Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól [és ]a csalárd nyelvtõl!
Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
Vitéznek hegyes nyilait fenyõfa parázsával.
Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyûlölõivel!
Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, õk viadalra [készek.]
121. zsoltár
Grádicsok éneke.
Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet.
Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te õrizõd.
Ímé, nem szunnyad és nem alszik az Izráelnek õrizõje!
Az Úr a te õrizõd, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felõl.
Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold.
Az Úr megõriz téged minden gonosztól, megõrzi a te lelkedet.
Megõrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!
122. zsoltár
Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!
Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!
Jeruzsálem, te [szépen] épült, mint a jól egybeszerkesztett város!
A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.
Mert ott ülnek az ítélõszékek, Dávid házának székei.
Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretõk!
Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.
Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!
123. zsoltár
Grádicsok éneke.
Ímé, mint a szolgák szemei uroknak kezére, mint a szolgalány szemei asszonya kezére: úgy [néznek] szemeink az Úrra, a mi Istenünkre, mígnem megkönyörül rajtunk!
Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk! Mert igen elteltünk gyalázattal.
Lelkünk igen eltelt a gazdagok csúfolkodásával, és a kevélyek gyalázkodásával.
124. zsoltár
Grádicsok éneke, Dávidtól.
Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, mikor ránk támadtak az emberek:
Akkor elevenen nyeltek volna el minket, a mint felgerjedt haragjok ellenünk;
Akkor elborítottak volna minket a vizek, patak futott volna át felettünk;
Akkor átfutottak volna rajtunk a felbõszült vizek.
Áldott az Úr, a ki nem adott minket fogaik prédájául!
Lelkünk megszabadult, mint a madár, a madarásznak tõrébõl. A tõr elszakadt, mi pedig megszabadultunk.
A mi segítségünk az Úr nevében van, a ki teremtette az eget és földet.
125. zsoltár
Grádicsok éneke.
Jeruzsálemet hegyek veszik körül, az Úr pedig körülveszi az õ népét mostantól fogva mindörökké.
Mert nem pihen meg a gonoszság pálczája az igazak részén, hogy rosszra ne nyújtsák ki kezeiket az igazak.
Tégy jól, Uram, a jókkal, és a szívök szerint igazakkal!
A görbe utakra tévedezõket pedig ragadtassa el az Úr, együtt a gonosztevõkkel; békesség legyen Izráelen!
126. zsoltár
Grádicsok éneke.
Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!
Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk.
Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön!
A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.
A ki vetõmagját sírva emelve megy tova, vígadozással jõ elõ, kévéit emelve.
127. zsoltár
Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építõi. Ha az Úr nem õrzi a várost, hiába vigyáz az õrizõ.
Hiába néktek korán felkelnetek, késõn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek! Szerelmesének álmában ád eleget.
Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh gyümölcse: jutalom.
Mint a nyilak a hõsnek kezében, olyanok a serdülõ fiak.
Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg tegzét; nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban.
128. zsoltár
Grádicsok éneke. a ki az õ útaiban jár!
Bizony, kezed munkáját eszed! Boldog vagy és jól van dolgod.
Feleséged, mint a termõ szõlõ házad belsejében; fiaid, mint az olajfacsemeték asztalod körül.
Ímé, így áldatik meg a férfiú, a ki féli az Urat!
Megáld téged az Úr a Sionról, hogy boldognak lássad Jeruzsálemet életednek minden idejében;
És meglássad fiaidnak fiait; békesség legyen Izráelen!
A szent Evangélium Lukács szerint (4,38–41)
Azután a zsinagógából eltávozván, a Simon házába méne. A Simon napa pedig nagy hideglelésben feküdt, és könyörögtek neki érette.
És [Jézus] mellé állván, megdorgálá a hideglelést, és az elhagyá õt; és õ azonnal felkelvén, szolgála nékik.
A nap lementével pedig, mindenek, a kiknek különféle betegeik valának, õ hozzá vivék azokat; õ pedig mindegyikõjükre reávetvén kezeit, meggyógyítá õket.
Sokakból pedig ördögök is mentek ki, kiáltozván és mondván: Te vagy ama Krisztus, az Isten Fia! De õ megdorgálván, nem engedé õket szólani, mivelhogy tudták, hogy õ a Krisztus.
Tenoo oasht emmok o piekhristos nem pekyot en aghathos nem pi epnevma ethowab je akee ak soati emmon nai nan
Imádunk Téged, Krisztus, jóságos Atyáddal és a Szentlélekkel együtt, mert eljöttél és megmentettél minket.
1. Ha az igaz is alig üdvözül, hol jelenjek meg én, a bűnös? A nap terhét és hőségét nem viseltem el emberi gyöngeségem miatt. De irgalmas Isten, számíts közé az egyedüli tizenegyedik óra társaival. Íme, álnokságokban fogantattam, és bűnökben szült engem anyám. Ezért nem merem szememet az ég felé emelni; inkább bőséges irgalmadban és emberszeretetedben bízom, és így kiáltok: „Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek, és könyörülj rajtam.”
Dicsőség az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek.
2. Siess, Üdvözítőm, megnyitni nekem az atyai kebelt, mert életemet élvezetekben és vágyakban elfecséreltem, és a nap elmúlt felettem és eltűnt. Most tehát kimeríthetetlen irgalmad gazdagságában bízom. Ne hagyj el tehát egy alázatos szívet, amely irgalmadra szorul. Mert alázattal kiáltok Hozzád, Uram: „Atyám, vétkeztem az ég ellen és teelőtted, és nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezzenek; tégy engem egyik béreseddé.”
Most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
3. Minden gonoszságot okosan és buzgón véghezvittem, minden bűnt serényen elkövettem, és minden kínra és ítéletre méltó vagyok. Ezért készítsd el számomra a bűnbánat útjait, Asszonyunk, a Szűz; mert hozzád folyamodom, általad kérek közbenjárást, és hozzád kiáltok segítségért, hogy meg ne szégyenüljek. És amikor lelkem elválik testemtől, légy mellettem, és törd össze ellenségeim cselvetését, és zárd be a pokol kapuit, hogy meg ne nyeljék lelkemet, te, a valódi Vőlegény szeplőtelen Menyasszonya.
Ekkor az imádkozó így imádkozik:
Uram, hallgass meg minket, irgalmazz nekünk, és bocsásd meg bűneinket. Ámen.
(Uram, irgalmazz) 41-szer
Feloldozás
Hálát adunk Neked, irgalmas Királyunk, mert megadtad nekünk, hogy békességben eltöltsük e napot, és elhoztál minket az esthez hálát adva, és méltóvá tettél, hogy az est fényét meglássuk. Istenünk, fogadd el mostani dicsőítésünket; és szabadíts meg minket az ellenség cselvetéseitől, és semmisítsd meg minden tőrét, melyet ellenünk állított. Add meg nekünk az elkövetkező éjszakán a fájdalomtól, aggodalomtól, fáradtságtól és képzelgéstől mentes békességet; hogy azt is békességben és tisztaságban töltsük, és mindenkor, mindenütt énekre és imára keljünk, és mindenben dicsőítsük a Te szent nevedet, az el nem érhető és kezdet nélküli Atyáéval és az éltető, Veled egyenlő Szentlélekével együtt, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Könyörgés, amelyet minden óra végén imádkozunk
Irgalmazz nekünk, Isten, majd ismét irgalmazz nekünk. Te, aki minden időben és minden órában, a mennyben és a földön imádott és dicsőített vagy, a mi jóságos Krisztus Istenünk, a türelmes, nagy irgalmú és bőségesen könyörületes, aki szereti az igazakat és könyörül a bűnösökön, akik között első én vagyok; aki nem akarod a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen; aki mindenkit meghívsz az üdvösségre az eljövendő javak ígérete miatt:
Uram, fogadd el tőlünk e órában és minden órában könyörgéseinket; könnyítsd meg életünket, és vezess parancsolataid megtartására; szenteld meg lelkünket; tisztítsd meg testünket; igazítsd meg gondolatainkat; tisztítsd meg szándékainkat; gyógyítsd meg betegségeinket és bocsásd meg bűneinket; és szabadíts meg minket minden rossz szomorúságtól és szívfájdalomtól; vegyél körül minket szent angyalaiddal, hogy táborukkal megőrizve és eligazítva eljussunk a hit egységére és a Te felfoghatatlan és határtalan dicsőséged ismeretére; mert áldott vagy mindörökké. Ámen.
Istenünk, tégy minket méltókká, hogy hálával mondjuk: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy...