TSK · Zsidókhoz 12:13

Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te útaid állhatatosak legyenek.

Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta, és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben.

Egy szó kiált: A pusztában készítsétek az Úrnak útát, ösvényt egyengessetek a kietlenben a mi Istenünknek!

És megépítik fiaid a régi romokat, az emberöltõk alapzatait felrakod, és neveztetel romlás építõjének, ösvények megújítójának, hogy ott lakhassanak.

Ímé, én elhozom õket észak földébõl, és összegyûjtöm õket a földnek széleirõl, közöttök lesz vak, sánta, viselõs és gyermek- szûlõ is lesz velök, mint nagy sereg jõnek ide vissza.

Atyámfiai, még ha elõfogja is az embert valami bûn, ti lelkiek, igazítsátok útba az olyant szelídségnek lelkével, ügyelvén magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is.

És könyörüljetek némelyeken, megkülönböztetvén õket.