TSK · Lukács 1:69

Az Úr, a kik vele versengenek, megrontja,

Az Isten az én erõsségem, õ benne bízom én.

És monda: Szeretlek Uram, én erõsségem!

A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.

Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.

És származik egy vesszõszál Isai törzsökébõl, s gyökereibõl egy virágszál nevekedik.

Azokban a napokban és abban az idõben sarjasztok Dávidnak igaz sarjadékot, és jogot és igazságot szerez e földön.

És állatok föléjök egyetlenegy pásztort, hogy legeltesse õket: az én szolgámat, Dávidot, õ legelteti õket s õ lesz nékik pásztoruk.

Azon a napon felemelem a Dávid leomlott sátorát, és kijavítom repedezéseit, és felemelem omladékait, és megépítem azt, mint volt hajdanán.

Áldott a mi Atyánknak, Dávidnak országa, a mely jõ az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban!

Én Jézus küldöttem az én angyalomat, hogy ezekrõl bizonyságot tegyen néktek a gyülekezetekben. Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag.