TSK · Márk 14:33

Szívem dobogva ver, elhágy erõm, s szemem világa - az sincs már velem.

De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elédbe jut az én imádságom:

És maga mellé vévén Pétert és Zebedeusnak két fiát, kezde szomorkodni és gyötrõdni.

És senkinek sem engedé, hogy vele menjen, csak Péternek és Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének.

És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az õ verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak.