TSK · Ézsaiás 19:25

Így tegyék az én nevemet Izráel fiaira, hogy én megáldjam õket.

Mert az Úrnak része az õ népe, Jákób néki sorssal jutott öröksége.

Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten; õ alkotott minket és nem magunk; az õ népe és az õ legelõinek juhai vagyunk.

Elvégzi értem az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait!

Így szól az Úr, Izráelnek Szentje és Teremtõje: Kérdezzétek meg a jövendõt tõlem, fiaimat és kezeim munkáját csak bízzátok reám!

És ismeretes lesz magvok a népek közt, és ivadékaik a népségek között, valakik látják õket, megismerik õket, hogy õk az Úrtól megáldott magok.

Oh ne haragudjál Uram felettébb, és ne mindörökké emlékezzél meg álnokságinkról; ímé lásd, kérünk, mindnyájan a Te néped vagyunk.

És bevittelek titeket a bõség földébe, hogy annak gyümölcseivel és javaival éljetek; és bementetek, és megfertõztettétek az én földemet, és az én örökségemet útálatossá tevétek.

A kikül el is hívott minket nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is,

Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, a ki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben a Krisztusban,

Meg lévén gyõzõdve arról, hogy a ki elkezdette bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig:

A kik hajdan nem nép [voltatok], most pedig Isten népe [vagytok;] a kik nem kegyelmezettek [voltatok,] most pedig kegyelmezettek [vagytok.]