TSK · Ézsaiás 27:5

Azok pedig felelének Józsuénak, és mondának: Mivelhogy nyilván tudtokra esett a te szolgáidnak az, a mit az Úr, a ti Istenetek parancsolt vala Mózesnek, az õ szolgájának, hogy néktek adja ezt az egész földet, és hogy kiirtja elõletek a földnek minden lakosát: igen féltettük tõletek a mi életünket, ezért cselekedtük ezt a dolgot.

Bízd csak azért magadat õ reá és légy békességben: ezekbõl jó származik reád.

[Kinek] szíve [reád] támaszkodik, megõrzöd [azt] teljes békében, mivel Te benned bízik;

Boldog ember, a ki ezt cselekszi, és az ember fia, a ki ahhoz ragaszkodik! a ki megõrzi a szombatot, hogy meg ne fertõztesse azt, és megõrzi kezét, hogy semmi gonoszt ne tegyen.

Most pedig, Uram, Atyánk vagy Te, mi sár vagyunk és Te a mi alkotónk, és kezed munkája vagyunk mi mindnyájan.

És eljegyezlek téged magamnak örökre, és pedig igazsággal és ítélettel, kegyelemmel és irgalommal jegyezlek el.

Mert különben még mikor amaz távol van, követséget küldvén, megkérdezi a békefeltételeket.

Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által,

És hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettõt, egy testben a keresztfa által, megölvén ezen az ellenségeskedést.

Hogy két változhatatlan tény által, melyekre nézve lehetetlen, hogy az Isten hazudjon, erõs vígasztalásunk legyen minékünk, mint a kik oda menekültünk, hogy megragadjuk az elõttünk levõ reménységet,