TSK · Jób 5:13

Megizenék azonközben Dávidnak, hogy Akhitófel is a pártosok között van Absolonnal, és monda Dávid: Kérlek, óh Uram, hiúsítsd meg az Akhitófel tanácsát.

Látván pedig Akhitófel, hogy az õ tanácsát nem hajtották végre: megnyergelé szamarát, és felkelvén elméne házához, az õ városába; és elrendezvén háznépé[nek dolgát], megfojtá magát, és meghala; és eltemetteték az õ atyjának sírjába.

Felakaszták azért Hámánt a fára, a melyet készített Márdokeusnak, és megszünék a király haragja.

Ímé, álnoksággal vajúdik [a gonosz], hamisságot fogan és hazugságot szül.

Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela.

Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.

És elfogyatkozik az égyiptomiak lelke õ bennök, és az õ tanácsát elnyelem, és tudakoznak a bálványoktól, szemfényvesztõktõl, halottidézõktõl és jövendõmondóktól.

Megszégyenülnek a bölcsek, megrémülnek és megfogattatnak! Ímé, megvetették az Úr szavát; micsoda bölcsességök van tehát nékik?

Ezt mondja a Seregek Ura Edom felõl. Nincs bölcsesség többé Témánban? elveszett-é a tanács az értelmesektõl? hiába valóvá lett-é az õ bölcsességök?

Mert meg van írva: Elvesztem a bölcseknek bölcseségét és az értelmeseknek értelmét elvetem.