TSK · Példabeszédek 1:32

Átkozott [lesz] a te kosarad és a te sütõ tekenõd.

Sõt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.

Mert a halálra hanyatlik az õ háza, és az õ ösvényei az élet nélkül valókhoz.

És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az õ hivatalosai!

A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott.

Nyugodtan élt Moáb gyermekségétõl fogva, és pihent az õ seprejében, és edénybõl-edénybe nem öntötték és fogságra sem ment, azért maradt meg az íze rajta, és nem változott el az õ szaga.

És monda nékik egy példázatot, szólván: Egy gazdag embernek bõségesen termett a földje.

A ki hisz a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.

Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, melyben mindenek részesültek, korcsok vagytok és nem fiak.

Dõzsöltetek e földön és dobzódtatok; szívetek legeltettétek mint áldozás napján.