TSK · Példabeszédek 4:19

Híveinek lábait megoltalmazza,

És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.

A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségérõl elüldözik õt.

A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain.

Ezért van távol tõlünk az ítélet, és nem ér el minket az igazság, várunk világosságra, és ímé, sötétség, és fényességre, és ímé, homályban járunk!

Dicsõítsétek az Urat, a ti Isteneteket, mielõtt setétséget szerezne, és mielõtt megütnétek lábaitokat a setét hegyekben; mert világosságot vártok, és halál árnyékává változtatja azt, és sûrû homálylyá fordítja!

És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tõlem, ti gonosztevõk.

De a ki éjjel jár, megbotlik, mert nincsen abban világosság.

A ki pedig gyûlöli az õ atyjafiát, a sötétségben van, és a sötétségben jár, és nem tudja hová megy, mert a sötétség megvakította az õ szemeit.