TSK · Lukács 5:25

És monda Isten: Legyen világosság: és lõn világosság.

A ki hálával áldozik, az dicsõít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.

Kibocsátá az õ szavát és meggyógyítá õket, és kimenté õket az õ vermeikbõl.

És reá veté kezeit; és azonnal felegyenesedék, és dicsõíté az Istent.

És azonnal megjöve annak szeme világa, és követé õt, dicsõítvén az Istent az egész sokaság pedig [ezt] látván, dicsõséget ada az Istennek.