TSK · Máté 5:3

Bizony én is ellenökre járok, és beviszem õket az õ ellenségeik földjére; akkor talán megalázódik az õ körülmetéletlen szívök, és akkor az õ bûnöknek büntetését békével szenvedik:

És megalázza magát az én népem, a mely nevemrõl neveztetik, s könyörög és keresi az én arczomat, és felhagy az õ bûnös életmódjával: én is meghallgatom õket a mennybõl, megbocsátom bûneiket, és megszabadítom földjüket.

Az õ könyörgése pedig, és hogy [az Isten] mint kegyelmezett volt meg néki, s az õ minden bûne és vétke; és a helyek, a melyeken magaslatokat épített volt, s Aserákat és bálványokat állított fel, minekelõtte megalázta volna magát: ímé meg vannak írva a Hózai beszédei között.

Mivel a te szíved meglágyult, és magadat megaláztad az Isten elõtt, mikor hallád az õ beszédeit e hely ellen és az õ lakosai ellen; mivel magadat megaláztad elõttem, és ruháidat megszaggattad és sírtál elõttem: én is meghallgattalak, ezt mondja az Úr.

Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bûnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül;

Dávid tanítása.

Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.

Mert nap és paizs az Úr Isten; kegyelmet és dicsõséget ád az Úr, nem vonja meg a jót azoktól, a kik ártatlanul élnek. [ (Psalms 84:13) Seregeknek Ura! Boldog ember az, a ki bízik benned. ]

Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak.

Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az õ Istenében;

Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.

S azért vár az Úr, hogy könyörüljön rajtatok, és azért felséges õ, hogy megkegyelmezzen néktek, mert az ítélet Istene az Úr; boldogok mindazok, a kik Õt szolgálják.

Az Úr Isten lelke van én rajtam azért, mert fölkent engem az Úr, hogy a szegényeknek örömöt mondjak; elküldött, hogy bekössem a megtört szívûeket, hogy hirdessek a foglyoknak szabadulást, és a megkötözötteknek megoldást;

Jól hallottam, hogy panaszolkodott Efraim: Megvertél engem és megverettetém, mint a tanulatlan tulok; téríts meg engem és megtérek, mert te vagy az Úr, az én Istenem.

Megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kiván az Úr te tõled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel.

Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.

És boldog, a ki én bennem meg nem botránkozik.

A ti szemeitek pedig boldogok, hogy látnak; és a ti füleitek, hogy hallanak.

Boldog az a szolga, a kit az õ ura, mikor haza jõ, ily munkában talál.

Jézus pedig ezt látván, haragra gerjede és monda nékik: Engedjétek hozzám jõni a gyermekeket és ne tiltsátok el õket; mert ilyeneké az Istennek országa.

Õ pedig felemelvén szemeit az õ tanítványaira, monda: Boldogok [vagytok] ti szegények: mert tiétek az Isten országa.

Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az õ házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.

A mint Dávid is boldognak mondja azt az embert, a kinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül.

Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az õt szeretõknek.

Nyomorkodjatok és gyászoljatok és sírjatok; a ti nevetéstek gyászra forduljon, és örömötök szomorúságra.

Boldogok, a kik megtartják az õ parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba.