TSK · Példabeszédek 14:3

A nyelvek ostora elõl rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.

Uram, ne szégyenüljek meg, mivelhogy hívlak téged; a gonoszok szégyenüljenek meg [és] pusztuljanak a Seolba.

Elküld a mennybõl és megtart engem: meggyalázza az engem elnyelõt. Szela. Elküldi Isten az õ kegyelmét és hûségét.

A ki megõrzi az õ száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.

A bolondnak szája az õ romlása, és az õ beszédei az õ életének tõre.

A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az õ haragjának vesszeje megtöretik.

A tíz szarv felõl is, a melyek a fején valának, és a felõl, a mely utóbb növekedék és három esék ki elõle; és ennek a szarvnak szemei valának és nagyokat szóló szája; termete is nagyobb a társaiénál.

Ezenképen a nyelv is kicsiny tag és nagy dolgokkal hányja magát. Ímé csekély tûz mily nagy erdõt felgyújt!

Mivel megtartottad az én béketûrésre [intõ] beszédemet, én is megtartalak téged a megpróbáltatás idején, a mely az egész világra eljõ, hogy megpróbálja e föld lakosait.

És ezeknek utána látám, és ímé megnyittaték a mennyben a bizonyságtétel sátorának temploma,