TSK · Jónás 2:3

Az éneklõmesternek a sósannimra; Dávidé.

Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az erejevesztett ember.

Mert az õ fülét felém fordítja, azért segítségül hívom õt egész életemben.

Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!

Õ pedig monda nékik: Fogjatok meg és vessetek engem a tengerbe, és megcsendesedik a tenger ellenetek; mert tudom én, hogy miattam van ez a nagy vihar rajtatok.