TSK · Ézsaiás 28:22

Mikor pedig a híradók városról-városra menének az Efraim és a Manasse földén, mind Zebulonig, nevetik és csúfolják vala õket;

De õk az Isten követeit kigúnyolták, az õ beszédeit megvetették, és prófétáival gúnyt ûztek; míglen az Úrnak haragja felgerjede az õ népe ellen, s többé nem vala segítség.

A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.

Mert ha néped Izráel számszerint annyi lenne is, mint a tenger fövenye, [csak] maradéka tér meg; az elvégezett pusztulás elárad igazsággal!

Ímé az Úr megüresíti a földet és elpusztítja azt, és elfordítja színét és elszéleszti lakóit!

Gyászolják az emlõket, a szép mezõket, a termõ szõlõtõket.

Rávettél Uram engem és rávétettem, megragadtál engem és legyõztél! Nevetségessé lettem minden idõre, mindenki csúfol engemet;

A Sedékiás szemeit pedig kitolatá, és vasba vereté õt, hogy elvigye õt Babilonba.

Vajjon megállhat-é szíved, avagy erõsek lesznek-é kezeid azokban a napokban, mikor én számolok veled? Én, az Úr, szólottam és meg is cselekszem.

És egy héten át sokakkal megerõsíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak, és útálatosságok szárnyán pusztít, a míg az enyészet és a mi elhatároztatott, a pusztítóra szakad.

A kiket vele együtt feszítének meg, a latrok is ugyanazt hányják vala szemére.

Meglássátok azért, hogy rajtatok ne essék, a mit a próféták megmondottak:

Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, a ki e könyv prófétálásának beszédeit hallja: [Hogy] ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra;