TSK · János 11:28

Azon a napon, így szól a Seregeknek Ura, kiki hívja majd a maga felebarátját a szõlõtõ alá és a fügefa alá.

Akkor Jézus megállván, mondá, hogy hívják elõ. És elõhívják vala a vakot, mondván néki: Bízzál; kelj föl, hív tégedet.

Lõn pedig, mikor az úton menének, hogy õ beméne egy faluba; egy Mártha nevû asszony pedig befogadá õt házába.

A kettõ közül, a kik Jánostól [ezt] hallották és õt követték vala, András volt az egyik, a Simon Péter testvére.

Ennek az ajtónálló [ajtót] nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti õket.

Ti engem így hívtok: Mester, és Uram . És jól mondjátok, mert az vagyok.

Szóla azért az a tanítvány, a kit Jézus szeret vala, Péternek: Az Úr van [ott]! Simon Péter azért, a mikor hallja vala, hogy [ott] van az Úr, magára vevé az ingét (mert mezítelen vala), és beveté magát a tengerbe.

Vígasztaljátok azért egymást, és építse egyik a másikat, a miképen cselekeszitek is.