TSK · 2 Timóteushoz 3:16

Az Úrnak lelke szólott én bennem, és az õ beszéde az én nyelvem által.

Kijövetele az ég [egyik] szélétõl s forgása a [másik] széléig; és nincs semmi, a mi elrejtõzhetnék hevétõl.

Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.

A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, [és] oktatja az együgyûeket.

Gonosz dorgálás [jõ] arra, a ki útját elhagyja; a ki gyûlöli a fenyítéket, meghal.

Oh te, ki Jákób házának mondatol! hát türelmetlen-é az Úrnak lelke, avagy ezek-é az õ cselekedetei? Nem javára válnak-é az én cselekedeteim annak, a ki igazán jár?

Monda nékik Jézus: Sohasem olvastátok-é az írásokban: A mely követ az építõk megvetettek, az lett a szegletnek feje; az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink elõtt.

Monda nékik: Miképen hívja tehát õt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:

Mindez pedig azért lõn, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Ekkor elhagyák õt a tanítványok mind, és elfutának.

Hiszen Dávid maga mondotta a Szent Lélek által: Monda az Úr az én uramnak: ülj az én jobb kezem felõl, míglen vetem a te ellenségeidet lábaid alá zsámolyul.

Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lõn (és az írás fel nem bontható),

Ez meg volt tanítva az Úrnak útára; és lélekben buzgó lévén, szólja és tanítja vala nagy szorgalmatosan az Úrra tartozó dolgokat, jóllehet csak a János keresztségét tudja vala.

Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek az Istennek teljes akaratát.

A balgatagok tanítója, a kiskorúak mestere vagy, bírván a törvényben az ismeret és igazság formáját.

De nemcsak õ érette iratott meg, hogy tulajdoníttaték néki [igazságul,]

Mindenkinek azonban haszonra adatik a Léleknek kijelentése.

És Õ adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul:

A ki szelíden fenyíti az ellenszegülõket; ha talán adna nékik az Isten megtérést az igazság megismerésére,

Annakokáéért a mint a Szent Lélek mondja: Ma, ha az õ szavát halljátok,

A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyõzõdés.