TSK · Ézsaiás 5:20

A hazug beszédtõl távol tartsd magad, és az ártatlant s az igazat meg ne öld; mert én nem adok igazat a gonosznak.

Ha reménykedem is, a sír [már] az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat.

A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.

Nem nevezik a bolondot többé nemesnek, és a csalárdot sem hívják nagylelkûnek.

A kik ürömmé változtatják az ítéletet és az igazságot földre tiporják.

Elfárasztottátok az Urat beszédeitekkel, és azt mondjátok: Mivel fárasztottuk el? Azzal, hogy azt mondjátok: Minden gonosztevõ jó az Úr szemeiben, és gyönyörködik õ azokban; vagy: Hol van az ítéletnek Istene?

A test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos lesz.

Jaj néktek vak vezérek, a kik ezt mondjátok: Ha valaki a templomra esküszik, semmi az; de ha valaki a templom aranyára esküszik, tartozik az.

És monda nékik: Ti vagytok, a kik az emberek elõtt magatokat megigazítjátok; de az Isten ismeri a ti szíveteket: mert a mi az emberek közt magasztos, az Isten elõtt útálatos.

Valának pedig hamis próféták is a nép között, a miképen ti köztetek is lesznek hamis tanítók, a kik veszedelmes eretnekségeket fognak becsempészni, és az Urat, a ki megváltotta õket, megtagadván, önmagokra hirtelen való veszedelmet hoznak.