TSK

TSK · Példabeszédek 18:7

مراجع Treasury of Scripture Knowledge في Karoli.

العودة إلى المقطع

És mikor meglátta õt, megszaggatá ruháit, és monda: Óh leányom, de megszomorítottál és megháborítottál engem! Mert én fogadást tettem az Úrnak, és nem vonhatom vissza.

De meglövi õket az Isten; hirtelen nyíl üt rajtok sebet.

A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bûnének köteleivel kötöztetik meg.

A bölcs elméjû beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.

Az õ szájának gyümölcsébõl elégedik meg a férfi jóval; és az õ cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.

A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja õket.

És a bolond szaporítja a szót, [pedig] nem tudja az ember, a mi következik, és a mi utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki?

Ezek elmenvén a fõpapokhoz és a vénekhez, mondának: Átok alatt megesküdtünk, hogy semmit nem ízlelünk addig, míg meg nem öljük Pált.