TSK · Példabeszédek 6:12

Mert dicsekszik a gonosz az õ lelkének kivánságával, és a fösvény megveti és szidja az Urat.

Mert hízeleg néki önmagának, ha bûnét elkövetheti, ha gyûlölködhetik.

Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.

Nem vetem a szemem hiábavaló dologra; a pártoskodók cselekedetét gyûlölöm: nincs köze hozzám.

Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az õ titka.

Álnokság van az õ szívében, gonoszt forral minden idõben, háborúságot indít.

Az igazaknak igazságok megszabadítja õket; de az õ kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.

A ki behúnyja szemeit, [azért teszi], hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, [már] véghez vitte a gonoszságot.

Az egyik kosárban igen jó fügék valának, a milyenek az elõször érõ fügék; a másik kosárban pedig igen rossz fügék valának, sõt ehetetlenek a rosszaság miatt.

Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességébõl szól a száj.

Egyszersmind pedig dologkerülõk [lévén], megtanulják a házról-házra való járogatást; sõt nemcsak dologkerülõk, hanem fecsegõk is és más dolgába avatkozók, olyanokat szólván, a miket nem kellene.

Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely megtarthatja a ti lelkeiteket.