TSK · Példabeszédek 24:28

Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.

Akkor felele az Edomita Doég, a ki Saul szolgái közt állott: Én láttam, hogy az Isai fia Nóbba ment vala az Akhitób fiához, Akhimélek paphoz.

Monda pedig az Úr a Sátánnak: Észrevetted-é az én szolgámat, Jóbot? Bizony nincs a földön olyan, mint õ; feddhetetlen, igaz, istenfélõ, bûngyûlölõ. Még erõsen áll a õ feddhetetlenségében, noha ellene ingereltél, hogy ok nélkül rontsam meg õt.

Erõszakos tanúk állnak elõ; azt kérdezik tõlem, a mirõl nem tudok.

A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.

A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.

Põröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.

A helytartó pedig monda: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig még inkább kiáltoznak vala, mondván: Feszíttessék meg!

Azért levetvén a hazugságot, szóljatok igazságot, kiki az õ felebarátjával: mert egymásnak tagjai vagyunk.

A gyáváknak pedig és hitetleneknek, és útálatosoknak és gyilkosoknak, és paráznáknak és bûbájosoknak, és bálványimádóknak és minden hazugoknak, azoknak része a tûzzel és kénkõvel égõ tóban [lesz], a mi a második halál.