TSK · Márk 10:34

Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.

Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.

Útált és az emberektõl elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerõje! mint a ki elõl orczánkat elrejtjük, útált volt; és nem gondoltunk vele.

Õ pedig felelvén, monda nékik: E gonosz és parázna nemzetség jelt kiván; és nem adatik jel néki, hanemha Jónás prófétának jele.

Akkor szemébe köpdösének és arczul csapdosák õt, némelyek pedig botokkal verék,

A fõpap pedig megszaggatván ruháit, monda: Mi szükségünk van még tanúkra?

És bíborba öltözteték õt, és tövisbõl font koszorút tevének a fejére,

És azok a férfiak, a kik fogva tarták Jézust, csúfolják vala, vervén õt.

És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig õt a fõemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha õ a Krisztus, az Istennek ama választottja.

És monda néki: Minden ember a jó bort adja fel elõször, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót: te a jó bort ekkorra tartottad.

És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott a harmadik napon az írások szerint;