TSK
مراجع Treasury of Scripture Knowledge في Karoli.
Kezetekbe adta az Isten Midiánnak fejedelmeit, Orebet és Zéebet; hát mit cselekedhettem én olyat, mint ti?! Akkor lecsendesedék az õ felháborodott lelkök, mikor e beszédet mondotta vala.
Nábál pedig felele a Dávid szolgáinak, és monda: Kicsoda Dávid és kicsoda Isainak fia? Mai napság sok [olyan] szolga van, a kik elszöknek uraiktól.
Felelvén pedig az Izráel férfiai a Júda férfiainak, mondának: Tízszeres részem van nékem a királyhoz, és Dávidra nézve is elsõbbségem van feletted. Miért tartottál azért semminek engem? Avagy nem én tettem-é legelõször szóvá, hogy hozzuk haza a mi királyunkat? De mindazáltal erõsebb lõn a Júda férfiainak szava, az Izráel férfiainak szavánál.
És a király kemény választ adott a népnek, megvetve a vének tanácsát, a melyet adtak vala néki;
És azok ekképen szólának: Ha javára leendesz ennek a népnek, s kedvezel nékik és jó szóval beszélsz hozzájok; akkor te szolgáid lesznek mindenkor.
A gyûlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
Tûrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.
A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.