TSK · Példabeszédek 31:20

Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;

Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr.

Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;

Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek.

Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, és a mikor csak akarjátok, jót tehettek velök; de én nem leszek mindenkor veletek.

Sõt magatok tudjátok, hogy a magam szükségeirõl és a velem valókról ezek a kezek gondoskodtak.

A szentek szükségeire adakozók [legyetek;] a vendégszeretetet gyakoroljátok.

A jótékonyságról pedig és az adakozásról el ne felejtkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten.