TSK · Jakab 1:11

Idegen fiak elcsüggednek,

Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa;

Bizony síkos földön helyezted el õket; pusztaságokra vetetted ki õket.

A te felindulásod és búsulásod miatt; mert felemeltél engem és földhöz vertél engem.

Jaj Efraim részegei kevély koronájának és dicsõséges ékessége hervadó virágának, mely a bortól megverettek kövér völgye fején van.

Megszáradt a fû, elhullt a virág, ha az Úrnak szele fuvallt reá; bizony fû a nép.

De másnapra férget rendele az Isten hajnal-költekor, és megszúrá [az] a tököt, és elszárada.

Mikor pedig fölkelt a nap, elsûle, és mivelhogy nem volt gyökere, elszárada.

Vala pedig egy gazdag ember, és öltözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván:

Nosza immár ti gazdagok, sírjatok, jajgatván a ti nyomorúságaitok miatt, a melyek elkövetkeznek reátok.

És mikor megjelenik a fõpásztor, elnyeritek a dicsõségnek hervadatlan koronáját.