TSK · Ézsaiás 38:12

Reggeltõl estig gyötrõdnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.

Úgy részesültem én keserves hónapokban, és nyomorúságnak éjszakái jutottak számomra.

Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.

Még mindig csúfot ûznek belõlem! Szemem az õ patvarkodásuk között virraszt.

Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!

Elragadod õket; [olyanokká] lesznek, [mint az] álom; mint a fû, a mely reggel sarjad;

Mikor egybegyûlnek a népek mindnyájan, és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.

És úgy maradt a Sion leánya, mint kunyhó a szõlõben, mint kaliba az ugorkaföldön, mint megostromlott város.

Mert tudjuk, hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol, épületünk van Istentõl, nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben.

És palástként összehajtod azokat és elváltoznak, te pedig ugyanaz vagy és a te esztendeid el nem fogynak.

Méltónak vélem pedig, a míg ebben a sátorban vagyok, hogy emlékeztetés által ébresztgesselek titeket;