TSK · Apostolok 17:25

Õk pedig arczukra borulának, és mondának: Isten, minden test lelkének Istene! nem egy férfiú vétkezett-é, és az egész gyülekezetre haragszol-é?

A kinek kezében van minden élõ állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.

Hogy mindaddig, a míg az én lelkem én bennem van, és az Istennek lehellete van az én orromban;

Ha csak õ magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná:

Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.

Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas idõben.

Mert nem örökké perlek, és nem mindenha haragszom, mert a lélek elõttem megepedne, és a leheletek, a kiket én teremtettem.

Gyûlölöm, megvetem a ti ünnepeiteket, és nem gyönyörködöm a ti összejöveteleitekben.

Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az õ napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esõt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.

Jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevõnk volt, adván mennybõl esõket és termõ idõket nékünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket.

Avagy kicsoda adott elõbb néki, hogy annak visszafizesse azt?