Hatodik óra – Sexta

Minden óra bevezetése

Az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében

az egy Isten. Ámen.

Uram, irgalmazz. Uram, irgalmazz. Uram, áldj meg. Ámen.

Dicsőség az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

MIATYÁNK

Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jõjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsõség mind örökké. Ámen!

A Hálaadó ima

Adjunk hálát a jótettek alkotójának, az irgalmas Istennek, a mi Urunk, Istenünk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus Atyjának, mert oltalmazott és segített minket, megőrzött, Hozzá fogadott, könyörült rajtunk és megerősített, és elhozott bennünket e mostani óráig. Kérjük Őt, hogy őrizzen meg minket ezen a szent napon és életünk minden napján teljes békességben. A Mindenható, a mi Urunk és Istenünk.

Urunk, Istenünk, Mindenható, a mi Urunknak, Istenünknek és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak Atyja, hálát adunk Neked mindenért, minden helyzetben és minden időben, mert Te oltalmaztál, segítettél, megőriztél, Hozzád fogadtál, könyörültél rajtunk, megerősítettél és elhoztál bennünket e mostani óráig.

Ezért kérünk és esedezünk jóságodért, ó embereket szerető, add meg nekünk, hogy e szent napot és életünk minden napját teljes békében, a Te félelmedben töltsük. Minden irigységet és minden kísértést, az ördög minden cselekedetét, a gonosz emberek cselvetését, a látható és láthatatlan ellenségek felkelését vedd el rólunk és egész népedről, és e szent helyről. A hasznos és üdvös javakat pedig add meg nekünk. Mert Te adtál nekünk hatalmat, hogy kígyókon és skorpiókon és az ellenség minden erején tapossunk. És ne vígy minket kísértésbe, hanem szabadíts meg a gonosztól.

A kegyelem, az irgalmak és az emberszeretet által, mely egyszülött Fiadban, a mi Urunkban, Istenünkben és Üdvözítőnkben, Jézus Krisztusban van. Aki által a dicsőség, tisztelet, hatalom és imádás illet Téged Vele együtt és az éltető Szentlélekkel, aki Veled egyenlő, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

50. zsoltár

Asáf zsoltára.

A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.

Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztõ tûz van elõtte, s körülte erõs forgószél.

Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:

Gyûjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erõsítik szövetségemet!

És az egek kijelentik az õ igazságát, mert az Isten biró. Szela.

Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.

Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égõáldozataid szüntelen elõttem vannak.

[De] nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;

Mert enyém az erdõnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.

Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mezõ állatai [tudva vannak] nálam.

Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.

Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?

Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!

És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsõítesz engem.

A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimrõl, és veszed szádra az én szövetségemet?

Hiszen te gyûlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!

Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.

A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot szõ.

Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.

Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom [azokat.]

Értsétek meg ezt, ti Istent felejtõk, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:

A ki hálával áldozik, az dicsõít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.

Az ima kezdete

A hatodik óra dicsérete e nap áldott idejéből felajánlom Krisztusnak, Királyomnak és Istenemnek, és kérem Őt, hogy bocsássa meg bűneimet.

53. zsoltár

Az éneklõmesternek a mahalathra, Dávid tanítása.

Ezt mondta a balgatag az õ szívében: Nincs Isten. Megromlottak és útálatos hamisságot cselekedtek, nincs a ki jót cselekedjék.

Isten letekint a mennybõl az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-é értelmes, Istent keresõ?

Mindnyájan elhajlottak, és valamennyien megromlottak, nincsen a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is.

Avagy nincs értelem a hamisságnak cselekvõiben, a kik az én népemet megeszik, mintha kenyeret ennének, a kik az Istent segítségül nem hívják?

Ott félnek [nagy] félelemmel, a hol nincsen félelem; mert az Isten elszéleszti azoknak tetemeit, a kik tábort járnak ellened; megszégyeníted azokat, mert az Isten megveti õket. [ (Psalms 53:7) Oh, vajha eljönne Sionból Izráelnek a szabadítás! Mikor az Úr visszahozza az õ népének foglyait, örül majd Jákób és vigad Izráel! ]

56. zsoltár

Az éneklõmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták õt a filiszteusok Gáthban.

Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!

Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos [Isten!]

Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.

Isten által dicsekedem az õ igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.

Egybegyûlnek, elrejtõznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.

Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!

Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlõdbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?

Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.

Dicsérem Istent, az õ ígéretéért, dicsérem az Urat az õ igéretéért.

Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat; [ (Psalms 56:14) Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstõl; hogy járjak Isten elõtt az életnek világosságában. ]

60. zsoltár

Az éneklõmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja;

Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret.

Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket!

Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult.

A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket.

Adtál a téged félõknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. Szela.

Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: segíts jobboddal és hallgass meg minket!

Az õ szent helyén mondotta Isten: Örvendezek, kiosztom Sikemet és kimérem a Szukkót völgyét:

Enyim Gileád és enyim Manasse, Efraim az én fejemnek oltalma: Júda az én törvény-rendelõm.

Moáb az én mosdómedenczém, Edomra vetem az én sarumat; te Filisztea nékem örülj!

Kicsoda vezet engem az erõs városba? Kicsoda kisért el Edomig engem?

Nem te-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeinkkel? [ (Psalms 60:13) Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló. ] [ (Psalms 60:14) Istennel gyõzedelmet nyerünk, s õ tapodja el ellenségeinket. ]

62. zsoltár

Az éneklõmesternek, Jedutun szerint; Dávid zsoltára.

Csak Istenben nyugoszik meg lelkem; tõle van az én szabadulásom.

Csak õ az én kõsziklám és szabadulásom; õ az én oltalmam, azért nem rendülök meg felettébb.

Meddig támadtok még egy ember ellen; [meddig] törtök ellene valamennyien, mint meghanyatlott fal és dûlõ kerítés ellen?

Csak arról tanácskoznak, mimódon vessék õt le méltóságából; szeretik a hazugságot; szájukkal áldanak, szívükben átkoznak. Szela.

Csak Istenben nyugodjál meg lelkem, mert tõle van reménységem.

Csak õ az én kõsziklám és szabadulásom; õ az én oltalmam, azért nem rendülök meg.

Istennél van szabadulásom és dicsõségem; az én erõs kõsziklám, az én menedékem Istenben van.

Bízzatok õ benne mindenkor, ti népek; öntsétek ki elõtte szíveteket; Istn a mi menedékünk. Szela.

Bizony hiábavalók a közembernek fiai és hazugok a fõembernek fiai; ha mérõserpenyõbe vettetnek, mind alábbvalók a semminél.

Ne bízzatok zsarolt javakban, és rablott jószággal ne kevélykedjetek; a vagyonban, ha nõ, ne bizakodjatok;

Egyszer szólott az Isten, kétszer hallottam ugyanazt, hogy a hatalom az Istené. [ (Psalms 62:13) Tiéd Uram a kegyelem is. Bizony te fizetsz meg mindenkinek az õ cselekedete szerint! ]

66. zsoltár

Az éneklõmesternek; zsoltár, ének.

Énekeljétek az õ nevének dicsõségét; dicsõítsétek az õ dicséretét!

Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te mûveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.

Az egész föld leborul elõtted; énekel néked, énekli a te nevedet. Szela.

Jõjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az õ cselekedetei az emberek fiain.

A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk õ benne.

A ki uralkodik az õ hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. Szela.

Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az õ dicséretének szavát.

A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.

Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.

Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.

Embert ültettél fejünkre, tûzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bõségre.

Elmegyek házadba égõáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,

A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.

Hízlalt juhokat áldozom néked égõáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. Szela.

Jõjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélõnek: miket cselekedett az én lelkemmel!

Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.

Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.

Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.

Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét [nem vonta meg] tõlem.

69. zsoltár

Az éneklõmesternek a sósannimra; Dávidé.

Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.

Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.

Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.

Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyûlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törõk, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!

Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bûneim nyilván vannak te elõtted:

Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!

Mert te éretted viselek gyalázatot, [és] borítja pironság az én orczámat.

Atyámfiai elõtt idegenné lettem, és anyám fiai elõtt jövevénynyé.

Mivel a te házadhoz való féltõ szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.

Ha sírok és bõjtöléssel [gyötröm] lelkemet, az is gyalázatomra válik.

Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.

A kapuban ülõk rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.

Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hûségeddel.

Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyûlölõimtõl és a feneketlen vizekbõl;

Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!

Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;

És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!

Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.

Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.

A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.

Sõt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.

Legyen az õ asztalok elõttök tõrré, és a bátorságosoknak hálóvá.

Setétüljenek meg az õ szemeik, hogy ne lássanak; és az õ derekukat tedd mindenkorra roskataggá.

Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól õket.

Legyen az õ palotájok puszta, és az õ hajlékukban ne legyen lakos;

Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tõled sujtottak fájdalmát szólják meg.

Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.

Töröltessenek ki az élõk könyvébõl, és az igazak közé ne irattassanak.

Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedõ vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!

Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.

És kedvesebb lesz az Úr elõtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmû tuloknál.

Látják [ezt] majd a szenvedõk és örülnek; ti Istent keresõk, elevenedjék a ti szívetek!

Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az õ foglyait nem veti meg.

Dicsérjék õt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!

Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt. [ (Psalms 69:37) És az õ szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az õ nevét. ]

83. zsoltár

Ének; Aszáf zsoltára.

Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!

Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyûlölõid fejöket emelik.

Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szõnek.

Ezt mondják: Jertek, veszessük el õket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!

Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:

Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;

A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.

Az asszir is szövetkezett velök, segítõjévé lettek a Lót fiainak. Szela.

Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!

A kik elvesztek vala Endornál, [és] a föld szemetjévé lõnek.

Tedd õket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,

A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!

Én Istenem! Tedd õket olyanokká, a milyen a porfelhõ, [és ]a milyen a polyva a szél elõtt;

Olyanokká, mint a tûz, a mely meggyújtja az erdõt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.

Így kergesd õket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd õket!

Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!

Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak, [ (Psalms 83:19) Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges [Isten] az egész földön. ]

84. zsoltár

Az éneklõmesternek, a gittitre; Kóráh fiainak zsoltára.

Mily szerelmetesek a te hajlékaid, Seregeknek Ura!

Kivánkozik, sõt emésztõdik lelkem az Úrnak tornáczai után; szívem és testem ujjongnak az élõ Isten felé.

A veréb is talál házat, és a fecske is fészket magának, a hová fiait helyezhesse, - a te oltáraidnál, oh Seregeknek Ura, én Királyom és én Istenem!

Boldogok, a kik lakoznak a te házadban, dicsérhetnek téged szüntelen! Szela.

Boldog ember az, a kinek te vagy erõssége, [s] a te ösvényeid vannak szívében.

Átmenvén a Siralom völgyén, forrássá teszik azt; bizony áldással borítja el korai esõ.

Erõrõl erõre jutnak, [míg] megjelennek Isten elõtt a Sionon.

Uram, Seregeknek Istene! hallgasd meg az én könyörgésemet; hallgasd meg Jákóbnak Istene! Szela.

Mi paizsunk! Tekints alá, oh Isten, és lásd meg a te felkented orczáját!

Mert jobb egy nap a te tornáczaidban, hogysem ezer [másutt;] inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában!

Mert nap és paizs az Úr Isten; kegyelmet és dicsõséget ád az Úr, nem vonja meg a jót azoktól, a kik ártatlanul élnek. [ (Psalms 84:13) Seregeknek Ura! Boldog ember az, a ki bízik benned. ]

85. zsoltár

Az éneklõmesternek, Kóráh fiainak zsoltára.

Jóakarattal voltál Uram a te földedhez. Visszahoztad a Jákób [nemzetségébõl ] való foglyokat.

Elengedted népednek álnokságát, elfedezted minden bûnüket. Szela.

Elhárítottad [róluk] minden búsulásod, elfordítottad haragod gerjedezését.

Hozz vissza bennünket szabadításunk Istene, és szüntesd meg ellenünk való bosszankodásodat!

Avagy mindörökké haragszol-é ránk? Nemzedékrõl nemzedékre tartod-é haragod?

Avagy nem elevenítesz-é meg minket ismét, hogy néped örvendezzen benned?

Mutasd meg nékünk Uram a te kegyelmedet, és a te szabadításodat adjad mi nékünk!

Hadd halljam meg: mit szól az Úr Isten! Kétségnélkül békességet szól az õ népének és kegyeltjeinek, hogy vissza ne térjenek a bolondságra.

Bizonyára közel van az õ szabadítása az õt félõkhöz, hogy dicsõség lakozzék a mi földünkön.

Irgalmasság és hûség összetalálkoznak, igazság és békesség csókolgatják egymást.

Hûség sarjad a földbõl, és igazság tekint alá az égbõl.

Az Úr is megadja a jót, és földünk is megtermi gyümölcsét. [ (Psalms 85:14) Igazság jár elõtte és követi õt az õ lépéseinek útján. ]

86. zsoltár

Dávid imádsága.

Tartsd meg életemet, mert kegyes vagyok én; mentsd meg én Istenem a te szolgádat, a ki bízik benned.

Könyörülj én rajtam Uram, mert hozzád kiáltok minden napon!

Vidámítsd meg a te szolgádnak lelkét, mert hozzád emelem fel Uram lelkemet.

Mert te Uram jó vagy és kegyelmes, és nagy irgalmasságú mindazokhoz, a kik hozzád kiáltanak.

Figyelmezzél Uram az én imádságomra, és hallgasd meg az én könyörgésemnek szavát!

Nyomorúságomnak idején hozzád kiáltok, mert te meghallgatsz engem.

Nincsen Uram hozzád hasonló az istenek között, és nincsenek hasonlók a te munkáidhoz!

Eljõnek a népek mind, a melyeket alkottál, és leborulnak elõtted Uram, és dicsõítik a te nevedet.

Mert nagy vagy te és csodadolgokat mívelsz; csak te vagy Isten egyedül!

Mutasd meg nékem a te útadat, hogy járhassak a te igazságodban, [és] teljes szívvel féljem nevedet.

Dicsérlek téged Uram, Istenem, teljes szívembõl, és dicsõítem a te nevedet örökké!

Mert nagy én rajtam a te kegyelmed, és kiszabadítottad lelkemet a mélységes pokolból.

Isten! Kevélyek támadtak fel ellenem, és kegyetlenek serege keresi lelkemet, [a kik] meg sem gondolnak téged.

De te Uram, könyörülõ és irgalmas Isten vagy, késedelmes a haragra, nagy kegyelmû és igazságú!

Tekints reám és könyörülj rajtam! Add a te erõdet a te szolgádnak, és szabadítsd meg a te szolgálóleányodnak fiát!

Adj jelt nékem javamra, hogy lássák az én gyûlölõim és szégyenüljenek meg, a mikor te Uram megsegítesz és megvigasztalsz engem.

90. zsoltár

Mózesnek, az Isten emberének imádsága.

Minekelõtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktõl fogva mindörökké te vagy Isten.

Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai!

Mert ezer esztendõ annyi elõtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy õrjárási idõ éjjel.

Elragadod õket; [olyanokká] lesznek, [mint az] álom; mint a fû, a mely reggel sarjad;

Reggel virágzik és sarjad, [és] estvére elhervad és megszárad.

Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk!

Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bûneinket a te orczádnak világa elé.

Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet.

A mi esztendeinknek napjai hetven esztendõ, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendõ, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk.

Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?

Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.

Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.

Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi idõnkben.

Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendõkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk.

Láttassék meg a te mûved a te szolgáidon, és a te dicsõséged azoknak fiain.

És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!

92. zsoltár

Zsoltár, ének szombat napra.

Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!

Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hûséges voltodat.

Tíz húrú hegedûvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.

Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek mûveiben örvendezem.

Mely nagyok Uram a te mûveid, igen mélységesek a te gondolataid!

A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:

Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fû, és virágoznak mind a hamisság cselekedõk, mindörökké elveszszenek õk;

Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!

Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, [és ]elszélednek mind a hamisság cselekedõk!

De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.

És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevõkön mulat majd a fülem.

Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.

Plánták [õk] az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.

Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellõk lesznek; [ (Psalms 92:16) Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kõsziklám, és hogy nincsen hamisság benne! ]

A szent Evangélium Máté szerint (5,1–16)

Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre, és a mint leül vala, hozzámenének az õ tanítványai.

És megnyitván száját, tanítja vala õket, mondván:

Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.

Boldogok, a kik sírnak: mert õk megvígasztaltatnak.

Boldogok a szelídek: mert õk örökségül bírják a földet.

Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert õk megelégíttetnek.

Boldogok az irgalmasok: mert õk irgalmasságot nyernek.

Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert õk az Istent meglátják.

Boldogok a békességre igyekezõk: mert õk az Isten fiainak mondatnak.

Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa.

Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem.

Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bõséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, a kik elõttetek voltak.

Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.

Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.

Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak.

Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek elõtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsõítsék a ti mennyei Atyátokat.

Tenoo oasht emmok o piekhristos nem pekyot en aghathos nem pi epnevma ethowab je akee ak soati emmon nai nan

Imádunk Téged, Krisztus, jóságos Atyáddal és a Szentlélekkel együtt, mert eljöttél és megmentettél minket.

1. Te, aki a hatodik napon és a hatodik órában a keresztre szegeztettél azért a bűnért, amelyet atyánk, Ádám mert elkövetni a Paradicsomban, tépd szét bűneink kézírását, ó Krisztus, a mi Istenünk, és üdvözíts minket. Az Úrhoz kiáltottam, és meghallgatott engem. Istenem, hallgasd meg imámat, ne utasítsd el könyörgésemet. Figyelj rám és hallgass meg engem este, reggel és délben. Elmondom szavaimat, és Ő meghallja hangomat, és békében megszabadítja lelkemet.

Dicsőség az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek.

2. Ó Jézus Krisztus, a mi Istenünk, aki a hatodik órában a keresztre szegeztettél, és a fán megölted a bűnt, és haláloddal életre keltetted azt az embert, akit saját kezeiddel teremtettél, és aki a bűnben meghalt: öld meg fájdalmainkat a Te gyógyító és életadó szenvedéseiddel, és a szegekkel, amelyekkel megfeszíttettél. Mentsd meg gondolatainkat a földi cselekedetek és testi vágyak esztelenségétől, a Te irgalmad szerint, a Te mennyei parancsolataid emlékezetére.

Most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

3. Mivel sok bűnünk miatt sem kedvünk, sem mentségünk, sem megigazulásunk nincs, rajtad keresztül esedezünk Hozzá, aki tőled született, ó Istenszülő, a Szűz, mert bőséges és elfogadható a te közbenjárásod a mi Üdvözítőnknél. Tiszta anya, ne zárd ki a bűnösöket attól a közbenjárástól Annál, akit hordoz­tál, mert Ő irgalmas és hatalmas, hogy üdvözítsen minket; értünk szenvedett, hogy megszabadítson minket. Siessen hozzánk a te irgalmasságod, mert felettébb megaláztattunk. Segíts meg minket, Isten, a mi Üdvözítőnk, neved dicsőségéért. Uram, szabadíts meg minket, és bocsásd meg bűneinket a te szent nevedért.

Most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

4. A földkerekség közepén vittél végbe üdvösséget, ó Krisztus, a mi Istenünk, midőn szent kezeidet kinyújtottad a kereszten. Ezért minden nemzet így kiált: „Dicsőség Neked, Uram”.

Dicsőség az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek.

5. Romolhatatlan személyedet imádjuk, Jóságos, és bűneink bocsánatát kérjük, ó Krisztus, Istenünk. Mert saját akaratodból tetszett Neked, hogy a keresztre emeltessél, hogy megszabadítsd azokat, akiket teremtettél az ellenség rabságából. Hozzád kiáltunk és Neked adunk hálát, mert betöltöttél mindent örömmel, Üdvözítő, amikor eljöttél, hogy segíts a világnak. Uram, dicsőség Neked.

Most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

6. Te vagy a kegyelemmel teljes, ó Istenszülő, a Szűz; magasztalunk téged, mert Fiad keresztje által a Pokol megingott, és a halál eltöröltetett. Halottak voltunk, de föltámasztattunk, és méltók lettünk az örök életre, és elnyertük az első Paradicsom gyönyörűségét. Ezért hálásan dicsőítjük a halhatatlan Krisztust, a mi Istenünket.

Ekkor az imádkozó így imádkozik:

Uram, hallgass meg minket, irgalmazz nekünk, és bocsásd meg bűneinket. Ámen.

(Uram, irgalmazz) 41-szer

Feloldozás

Hálát adunk Neked, Mindenható Királyunk, a mi Urunknak, Istenünknek és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak Atyja, és dicsőítünk Téged, mert egyszülött Fiad szenvedésének idejét vigasztalás és imádság idejévé tetted. Fogadd el hozzád szálló könyörgésünket, és töröld el rólunk bűneink ellenünk szóló adóslevelét, miképpen e szent órában is széttépted azt egyszülött Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus keresztje által, aki által lerontottad az ellenség minden erejét.

Adj nekünk, Istenünk, derűs időt, feddhetetlen életmódot és csendes életet, hogy a Te szent, imádott nevednek tetszésére éljünk, és a Te egyszülött Fiadnak, Jézus Krisztusnak rettegett és igazságos ítélőszéke előtt állhassunk meg ítéletre esés nélkül, és dicsőítsünk Téged minden szentjeiddel együtt: Téged, a kezdet nélküli Atyát, az egylényegű Fiút és az éltető Szentlelket, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

Könyörgés, amelyet minden óra végén imádkozunk

Irgalmazz nekünk, Isten, majd ismét irgalmazz nekünk. Te, aki minden időben és minden órában, a mennyben és a földön imádott és dicsőített vagy, a mi jóságos Krisztus Istenünk, a türelmes, nagy irgalmú és bőségesen könyörületes, aki szereti az igazakat és könyörül a bűnösökön, akik között első én vagyok; aki nem akarod a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen; aki mindenkit meghívsz az üdvösségre az eljövendő javak ígérete miatt:

Uram, fogadd el tőlünk e órában és minden órában könyörgéseinket; könnyítsd meg életünket, és vezess parancsolataid megtartására; szenteld meg lelkünket; tisztítsd meg testünket; igazítsd meg gondolatainkat; tisztítsd meg szándékainkat; gyógyítsd meg betegségeinket és bocsásd meg bűneinket; és szabadíts meg minket minden rossz szomorúságtól és szívfájdalomtól; vegyél körül minket szent angyalaiddal, hogy táborukkal megőrizve és eligazítva eljussunk a hit egységére és a Te felfoghatatlan és határtalan dicsőséged ismeretére; mert áldott vagy mindörökké. Ámen.

Istenünk, tégy minket méltókká, hogy hálával mondjuk: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy...